<< Előző lecke
"Mit jelent a kockázat?
Egy befektetés megítélésének fő szempontja a befektetés kockázatának és várható hozamának felmérése. Azt nevezzük kockázatosabb befektetésnek, amelynek hozama bizonytalanabbul, azaz szélesebb határok között alakulhat.
A befektetések jövőbeni hozama nem látható mindig biztosan előre. Elképzelhető ugyanis, hogy a piaci környezet a vártnál kedvezőtlenebb lesz, és a befektetések értéke sem növekszik a tervezett mértékben - sőt, esetenként csökkenhet is. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a vártnál optimistább hangulatú piac minden várakozáson felül teljesít. Ezek a bizonytalanságok okozzák a befektetések kockázatát."
(Forrás: Budapest Bank)
Mint minden befektetésnek, az online világban indított tranzakcióinknak is van kockázata. A kockázat az egyes befektetési formák során nagyon eltérő lehet. Ebben a bejegyzésben nagy általánosságban szeretnénk rámutatni, hogy milyen befektetésünk, megtakarításunk esetén mire lehet számítani.
Haladjunk sorrendben, az alacsony kockázatútól kezdve a magasabb felé:
Pénzpiaci alapok
Kötvény alapok
Vegyes alapok
Részvény alapok
...
Online befektetések
Érdekes megfigyeli, hogy az egyik végén (pénzpiaci alapok) még kapunk garanciát arra, hogy a pénzünk nem fog elveszni, ezzel szemben a részvényeknél illetve az online befektetéseknél már nincs arra garancia, hogy a pénzünket vissza is fogjuk kapni...
Ha ez így van, akkor miért nem mindenki a legkisebb kockázatú befektetést választja?
Természetesen azért, mert nagy általánosságban elmondható, hogy a befektetésünk utáni hozam a kockázattal arányosan nő. Ezért kell mindenkinek saját magának eldöntenie, hogy mekkora hozamért, mennyi kockázatot hajlandó vállalni.
Egyéb, nem szorosan a befektetéshez kapcsolódó kockázatok: (külső forrásból)
DEVIZAKOCKÁZAT
Ha a befektetés eltérő devizanemben van elhelyezve ahhoz képest, amelyben a befektető a vagyonát értékelni kívánja. Ebben az esetben a befektetőnek számolnia kell annak a kockázatával, hogy a devizaárfolyam mozgások a befektetés vagy a termék értékét befolyásolhatják.
HITELKOCKÁZAT
Annak a kockázata, hogy az értékpapír kibocsátója nem teljesíti kötelezettségeit, azaz ha nem képes vagy nem hajlandó a kötelezettségeit (pl.: kamatfizetés, osztalékfizetés, tőke visszafizetés) teljesíteni vagy nem a teljes értékük erejéig teljesíti. Ezt kibocsátói kockázatnak is nevezik.
Az infláció egy befektetés vagy termék értékét úgy befolyásolja, hogy annak hatása nagyobb az adott befektetés tekintetében, mint a készpénz esetén. Az olyan értékpapíroknak nincs inflációs kockázata, amelynek hozamfizetése az infláció alakulásához van rögzítve.
A kamatkockázat a piaci kamatszint változásából eredő kockázat. Ebben az esetben a kamatváltozások egy befektetés vagy egy termék értékét befolyásolják. Egy fix kamatozású értékpapír értéke nő, ha a piaci kamatszintre vonatkozó várakozások csökkenek, ugyanakkor a fix kamatozású papírok értéke csökken, ha a kamatszint nő.
Annak a kockázata, hogy egy tetszőleges időpontban mennyire könnyű egy értékpapírral kereskedni, tehát mennyire nehéz egy pozíciót kedvező feltételekkel zárni (vagy nyitni) az aktuális piaci áron.
KÜLSŐ TÉNYEZŐKHÖZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZAT
Egy befektetés vagy termék értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint például az adó rendszer, vagy a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozások, stb.
Működési kockázat származhat a kibocsátó kifizetéseinek kapcsán emberi mulasztásból, technikai problémákból, illetve csalásból.
Mekkora nemfizetési kockázatot képvisel az adott pénzügyi termék a kibocsátó kötelezettségein belül. Vagyis milyen sorrendben fizetik ki a kibocsátóval szemben fennálló követeléseket. Például egy vállalat kötvényei kisebb hitelkockázatot jelentenek, mint a részvényei, mert a részvényesek csak a kötvényeseket követően kerülnek kifizetésre a felszámolási vagyonból.
ÚJRA-BEFEKTETÉSI KOCKÁZAT
Akkor jelentkezik, ha a pénz a lejáratkor, vagy a felhalmozott kamat (hozamot) újra befektetésre kerül. A kockázat abban rejlik, hogy még nem tudni, milyen hozamon lehet majd befektetni a felszabaduló pénzt.
Következő lecke >>
